Érzelmi evés és túlsúly – Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek?

A sikeres fogyókúra nem a konyhában vagy az edzőteremben kezdődik, hanem a fejben. A túlsúlyos nők jelentős része küzd az érzelmi evéssel, ami annyit jelent, hogy az ételt nem éhségcsillapításra, hanem stresszkezelésre, vigasztalódásra vagy jutalmazásra használják. Ez egy olyan ördögi kör, amelyben az ideiglenes megnyugvást bűntudat, majd újabb evés követi.

A fizikai és az érzelmi éhség megkülönböztetése

Hogyan tudjuk eldönteni, hogy valóban éhesek vagyunk-e? A fizikai éhség fokozatosan alakul ki, és szinte bármilyen étellel csillapítható. Az érzelmi éhség ezzel szemben hirtelen csap le, és specifikus vágyat ébreszt – általában valamilyen magas zsír- és cukortartalmú „kényeztető” étel után. Ha ilyenkor nem vagyunk elég éberek, percek alatt több ezer kalóriát vihetünk be anélkül, hogy észrevennénk.

A kontroll elvesztése ellen a tudatos figyelem mellett a biológiai támogatás is hasznos. Egy minőségi fogyasztószer használata teltségérzetet adhat, ami segít abban, hogy a kritikus pillanatokban legyen időnk megállni és átgondolni: valóban szükségem van erre az ételre?

Stresszkezelés evés nélkül

Ahhoz, hogy tartósan lefogyjunk, új megküzdési stratégiákat kell tanulnunk. Ha a munkahelyi stressz az evés felé lök, próbáljunk meg helyette 10 percet sétálni, vagy alkalmazzunk légzőgyakorlatokat. Az unalomból való nassolás ellen a legjobb módszer a hobbi vagy bármilyen olyan tevékenység, amely leköti a kezet és az elmét.

A bűntudat elengedése

Sokan ott rontják el, hogy egyetlen „félreevés” után feladják az egész diétát, mondván: „már úgyis mindegy”. Ez a mindent vagy semmit gondolkodásmód a fogyás legnagyobb ellensége. Ha hibázunk, ne ostorozzuk magunkat, hanem térjünk vissza a következő étkezésnél a tervhez. A testünk nem egy nap alatt lett túlsúlyos, és nem is egy nap alatt fog lefogyni. A türelem és az önelfogadás kulcsfontosságú a sikerhez.